Az-az honnan tudja meg, hogy jól teljesít-e az új munkatársa? Ön is biztosan átélte már azt az érzést (gondolom, ha vezető és vannak emberei), amikor túljutott az állásinterjúk hosszú, fárasztó során és VÉGRE megvan a legjobb ember! Kiválónak tűnik a személy, ragyogó referenciákkal és előző munkahelyekkel, igen jól teljesített a felvételi interjúkon és még motivált is! Kezdődhet hát a munka!

A próbaidő telik, de önben egyszer csak megfogalmazódik a kérdés: „tényleg a legjobb embert vettem-e fel – hiszen azt sem tudom, hogy mit is csinál a munkaidejében?”

Most, hogy az illúziói eltűntek, nézzük a valóságot!  Tényleg termelékeny munkatársra tett-e szert vagy az eddigi munkája veszett fejsze nyele?

4 jel, ami nem sok jóval kecsegtet a próbaidő alatt:

  1. Azonnal osztja az észt.

Még szinte meg sem melegedett a széke, máris a kollégáinak szóvá teszi, hogy mit is kellene másként csinálniuk. Ha vezető, akkor ugyanezt teszi a beosztottaival. Az ilyen ember olyan, mint egy elefánt a porcelánboltban.

Elmondható, hogy ez a legnagyobb hiba, amit egy új ember elkövethet, ugyanis a legelső dolga egy újnak kiismerni mi a dörgés.

Például egy értékesítési vezetőtől elvárható, hogy legalább 1-2 hetet terepen töltsön az üzletkötőivel, területi képviselőivel, hogy egyrészről megismerje őket és a piacot, másrészről felmérje mi az amin érdemes változtatni, fejleszteni egyáltalán.

Elvárható egy marketingestől, hogy a korábbi marketing- és reklámprojekteket alaposan megismerje, kiértékelje, hogy pontosan tudja mi miért működött és mi, miért nem.

Elvárható egy 20 éves gyakorlattal rendelkező számlázótól is, hogy először alaposan megismerje az új munkahelyén lévő számlázási rendszert, szoftvert és speciális szokásokat, csak ezután álljon elő reformelképzeléseivel a főnökénél.

Az is elvárható, hogy megfelelő munkakapcsolatot alakítson ki a kollégáival! Egy jó ember nem csak azt „tanulja meg”, hogy melyik szobában ki dolgozik, adott problémával kihez fordulhat és saját maga kitől kérhet segítséget, hanem ő mivel tudja segíteni mások munkáját!

Következő pont a jövő héten…

10 Responses

  1. Ez jó! Még ilyen tippeket! 🙂

    Nekem az is bevált, hogy irreálisan nehéz feladatot adok az új embernek, ezzel lököm ki a komfort zónájából.

    Természetesen nem is várom, hogy megoldja, és ügyelek, hogy ne tudjon súlyosat hibázni.

    Igazából csak azt tesztelem, hogy bírja a feszültséget, hogyan kezeli a válság helyzeteket, és főleg, hogyan kér segítséget a kollégáktól?

    Üdv, Juhász Attila

  2. Üdv ismét,

    még egy dolog eszembe jutott, ahogy Tamás nyitó írását újraolvastam:

    „tényleg a legjobb embert vettem-e fel  hiszen azt sem tudom, hogy mit is csinál a munkaidejében?”

    Ide még annyit írnék, hogy a munkaadó oldalán is felmerül a kérdés: szükség van-e önvizsgálatra? Azaz, a munkaadó tisztában van-e azzal ténylegesen, mire vette fel az illetőt és mit vár el tőle. Ha mindez rendben van, akkor lehet nézni a negatív jeleket.

    Nagy Ágnes Zsófia 🙂
    [I]De gondolom, ez nyilvánvaló volt mindenkinek, aki a blogot olvassa, csak magamban nevettem, ahogy ez a két oldal egyszerre fogalmazódott meg bennem.[/I]

  3. Szia Tamás!

    Örülök, hogy gyakrabban lehet majd olvasni tőled, mert az eddigi hírleveledet is szerettem.

    Az RSS-ben én is csak a commenteket látom…

  4. Csak két jel, ami elrontja a kezdés örömét:
    1. Az új embernek minden világos, jó a szervezet, a vállalkozás struktúrája és még munkaköri, szervezeti leírás is van. De, közli a főnök kivel jó beszélni, kivel nem.
    2. Nem tudatják ki a rész/tulajdonos közülük.
    Felkészítő kérdésből sosem elég.
    Állás regisztrációs oldal utolsó kérdése, mik az elvárásaid a munkakörtől, a munkaadótól. A fenti cikkel korrellál, a munkavállaló szemszögéből. Hát mindkét oldal elgondolkodhat, hogyan közelítsen, hogy ne legyen bukta.

  5. Szia Tamás!

    Mi a véleményed a PPA és az OCA tesztekről, illetve azok felhasználhatóságáról a személyzetkiválasztásban? Tapasztalataim szerint elég gyakran használatosak, viszont az interneten (pl. a Wikipedia oldalán) éltalában nincs túl jó referenciája.

    Üdv, Talmácsi Gábor

  6. Sziasztok!

    Próba idő alatt igyekszem sok időt tölteni azzal az emberrel, akit felvettem. A közös munka, közös gondolkodás ideje alatt meglátom, milyen ember, hogyan tudunk együtt dolgozni, a különböző feladatokat hogyan oldja meg?

    Nem trükközök. Az őszinte beszéd és a közös munka, mindenre megadja a választ.

    Igaz, plusz munka és utána benn kell maradni, hogy bepótoljam az elmaradásomat, de megéri, mert később ez az ember fogja segíteni a munkámat.

    Üdv:

    Attila

    1. Attila!

      Ezt sajnos nagyon kevés vezető teszi, pedig így kell ezt csinálni. A legtöbb helyen bevágják a mély vízbe az újoncot, meg teljesen magára hagyják, még a próbaidő lejárta utáni véglegesítésről is elfeledkeznek.

      Üdv, Tamás

      1. Sziasztok!

        Érdekes dolog ez a próbaidő alatti „színjátszás”. Az én 27 éves munka tapasztalatomban azt látom, hogy jönnek ezek az ügyes emberek, osztják az észt, és annyira jól elő tudják adni ( eltudják adni magukat) magukat, hogy a felső vezető még hajlamos a régi jól teljesítő kollégát kirúgni az így keletkezett konfliktus kapcsán. Ezek az emberek nem húzzák sokáig egy munkahelyen, az én szempontomból, kibírom. A cég tulajdonos szempontjából már komoly gond, hiszen csak a távozása után derül ki mennyi kárt okozott a cégnek az adott ember, két három év alatt. Arra még nem jöttem rá, hogyan lehet egy felső vezető szeméről eltávolítani ezt a fajta rózsaszínű „szürke hályogot”? Általában ezek a „szupermenek ” több diplomás agyonképzett, grafomániás, értekezlet értekezlet hátán emberek.
        Erre a helyzetre még nem találtam megoldást.

        Üdv.

        Feri

        1. Kedves Feri!

          A problémák ott kezdődnek, hogy azok a felső vezetők nem alkalmasak a munkakörükre, akik egy ilyen „színjátszó” embert nem ismernek fel. Nincs szürkehályog a szemükön, egyszerűen alkalmatlanok vezetőnek, és az is, aki meg őket felvette vagy előléptette.

          Üdv, Tamás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük