"A magyar munkavállalók kétharmada ugyan nem tervezi a váltást, mégsem minden területen elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel – mutatott rá a KutatóCentrum és a MASMI Hungary Piackutató Intézet közös felmérése. A legtöbb kritika a béreket és a szakmai fejlődési lehetőségeket éri…" olvasható a mfor.hu cikkében.
Sokan pont emiatt azt mondják, hogy az ajánlott bért bele kellene írni az álláshirdetésekbe, amivel én nem értek egyet, azt viszont komoly hibának tartom, hogy a legtöbben, különösen olyan munkaköröknél, ahol van bőven szakmai kihívás, fejlődési lehetőség, ezt a hirdetők semmilyen szinten nem említik meg.
Pedig az átlag feletti teljesítményt nyújtani képes pályázóknak pont ez kelti fel az érdeklődését…
Pályafutásom során elég gyakran fordul elő, hogy az általam írt álláshirdetésre a befutó pályázó olyan ember, aki egyébként nem is keresett állást, csak nézelődött, vagy ismerőse, kollégája, házastársa, anyósa (igen, ilyen is volt) hívta fel a figyelmét a hirdetésre. Ehhez képest a legtöbb álláshirdetésben megelégszenek a feladatok vázlatos felsorolásával, meg a versenyképes juttatási csomag lobogtatásával.
Mindeközben a munkáltatók többsége motivált, lelkes munkatársakat szeretne, de nem látja az összefüggést, hogy ehhez már eleve motivált embereket kellene felvenni! Motivált embereket pedig nem a sablon hirdetések vonzzák, hanem azok, amelyekből látszik számukra a fejlődési lehetőség és a szakmai kihívások.
"A felmérés ugyanakkor rámutatott arra, hogy a munkavállalói elkötelezettség kialakításában nem elsősorban a bérek játszanak szerepet, a legfontosabbak a szakmai fejlődési lehetőség és a felső vezetés támogató hozzáállása. Ezt a munkáltatók többsége is felismerte, így egyre több álláshirdetésben emelik ki a fejlődési és a karrierlehetőséget…" mfor.hu
Na most ezt a legtöbben elintézik ennyivel:
"Amit kínálunk:
– Versenyképes jövedelem
– Nagyfokú önállóság, kihívás
– Folyamatos fejlődés, karrier lehetőség"
Erre mondják az álláskeresők, hogy túl általános és semmitmondó a hirdetés szövege, és bizony emiatt sokan, pont a legjobbak nem jelentkeznek. De nézzünk meg egy jó példát, ahol nem csak 2 pont jelzi az "Amit kínálunkban" a fejlődési lehetőséget, hanem az egész hirdetés maga:
Bosch – Tervező mérnök álláshirdetés
Ebben a hirdetésben több részlet, információ is azt jelzi, hogy mind a cég, mind a munkakör olyan lehetőség egy ambiciózus mérnöknek, ahol komoly szakmai feladatok várnak rá, továbbá a vezetői munkába is belekóstolhat, és az előrelépési lehetőség sem csak egy jelige.
Mondjuk az is igaz, hogy a munkaerőpiacon a Bosch-nak már elve van egy jó arculata, mert nem olyan gyártó cég hírében áll, aki csak a legalacsonyabb szintű betanított bérmunkát hozta Magyarországra, hanem komoly fejlesztő központot is működtet.
Összefoglalva, amennyiben kvalifikált munkára keresel új kollégát, akkor az álláshirdetést ennek megfelelően írd meg, azaz adj némi információt a szakmai fejlődési lehetőségekről. Természetesen ezt egy vállalati karrier oldalon sokkal részletesebben ki lehet fejteni (erről egy következő blogbejegyzésben fogok írni), de már a hirdetésben fontos, hogy ott legyen, mert ott dől el, hogy egyáltalán továbbmegy-e a karrier oldalra.
Egyetértek az előző hozzászólóval. Ezen kívül sajnos helyesírási hibák is vannak benne: a szinonima szó második i betűje is rövid, nem hosszú, és a német nyelvű kifejezést külön kell írni. Csak azért kukacoskodom, mert a pályázótól is hibátlan helyesírású önéletrajzot várnak el.
Úgy látom rossz minta álláshirdetést választottam. 🙂
Minden állásinterjún azt kérdeztem, mennyit fizetnek. Szándékosan. nem azért, mert tényleg érdekelt, hanem mert – állítólag – a munkaerő piac is piac. Ahol nem voltak hajlandók megmondani, ott azonnal felálltam, és közöltem, hogy amit a hirdetésben írtak, hogy itt csapat van, az hazugság, márpedig hazug disznókkal nem akarok együtt dolgozni.
Most olyan munkahelyem van, ahol nem csináltak ebből titkot. Nem tól-ig-ot mondtak, hanem hajszálpontos összeget. Bármit mondtak volna, elfogadtam volna. De tudták, hogy miért keresnek dolgozót. (Nem munkaerőt, hanem dolgozót.) Jól érzem itt magam, és ha a tízszeresét ajánlanák, akkor se mennék el. Mert mind emberileg, mind szakmailag irtó jó.
Egyébként vannak országok, ahol kötelező a hirdetésben megjeleníteni a bért.
A Bosch hirdetése semmitmondó, vacak, megalázó, magyartalan. Az ilyen ajánlatra öntudatos magyar ember nem is reagál.
Az, hogy mit tanítanak, és az, hogy mi a tényleges teendő, két egymástól bizonyos mértékig független dolog.
Például mindannyiunknak azt tanították, hogy mondjunk mindig igazat.
Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és pl. a Mt. is kimondja az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét. Már csupán emiatt sem lehetne olyan nagy titok a bér.
Mégis, mit meg nem tettek az állami cégek, hogy a vezetők jövedelmét eltitkolják (üvegzseb törvény). És hány pert kell még megnyerni addig, amíg nyilvánvaló lesz a fizetések nyilvánossága.
Pontosan ezért nem szeretem a fix bért, mert egyenlő munka nem létezik. Minden ember más-más képességű, ezért nem nyújtanak egyenletes teljesítményt.
Az állami vállalatoknál a vezetői bérek eltitkolását én is elítélem, mert végül is közpénzről van szó, de a teljesítmény elvárásoknak való megfelelés %-a is legyen nyilvános.
„versenyképes juttatási csomag” – ez elég röhejesen hangzik. Ebbe mindenki azt ért bele amit akar.
Szerintem a probléma ott van, hogy az egyre nagyobb munkanélküliség a munkaadók helyzetét teszi egyre könnyebbé és a munkavállalókat egyre kiszolgáltatottabbá. Olyan álláshirdetések jelennek meg, ami fél oldalon sorolja, hogy mihez kell értened.
Helyette csak egyetlen sort kéne beleírni: „Várjuk az XY nevű konkurencia XY nevű kereskedőjét, értékesítési vezetőjét, stb.. hogy jelentkezzen nálunk”
Mindenki keresi a csodaembert, aztán pár hónap után rájön, hogy a csodaember sem tud pénzt adni a piacnak, hogy vásároljon valamit.
VAGY
sokan azt hiszik, hogy 200 000 bruttóért olyan értékesítési vezetőt kapnak, akik államtitkárokkal reggeliznek, és két hónap alatt több 100 milliós árbevételt generálnak. Igazából lehet ezeket a dolgokat tudományosan megközelíteni, de inkább azokkal a töb diplomás, több nyelvvizsgával és gyakorlattal rendelkező emberkékkel kellene interjút készíteni, akik több mint 1 éve munkanélküliek és ki vannak téve a multik szemét világának (legyél 25 éves, ne legyél még agymosott, dolgozz 9-18-ig (és azért elvárt ezen felül a túlóra is), legyen két diplomád, két nyelvvizsgád és lehetőleg projekt menedzseri, értékesítési, programozói, informatikai tapasztalatod, legyen óriási kapcsolatrendszered (persze közép és felsővezetők)) vagy a magyar KKV-nek, akik a csőd szélén billegve keresik a tuti embert.
Aztán persze kiderülhet az is menetközben (ha elhiheted valakivel, hogy 200e bruttóért államtitkárokkal reggelizel és két hónap alatt 100 milliós árbevételt hozol), hogy csak akkor vesznek fel egy helyre, ha borítékos zsebbe fizetést elfogadod, vagy alapítasz egy céget és beszámlázol, stb… gusztustalan az egész. Van aki 10 perces interjú alatt leszűri, hogy „nem vagy elég rámenős értékesítő”, nem érdekes, hogy milyen bizonyított eredményeid voltak a múltban, stb…és még sorolhatnám.
2008 szeptember óta gyűlnek a tapasztalataim, kb 200 oldalas könyvet tudnék írni, de ki lenne kíváncsi rá, hiszen mindenki tisztában van ezekkel.
Elnézést kérek a hosszabb írásért, így eljuttam egy kiollózott mondattól egy kó(ö)rképig.
Mit tehet egy olyan fiatal, akinek ugyan van tanítói diplomája, de oktatáson belül sosem volt lehetősége abban dolgozni. Pályát szeretne módosítani, de ha a képzett szakembereket „nem veszik fel”, őt még úgy sem, hiszen másban nincsen tapasztalata. Ez egy ördögi kör.
Vagy egyáltalán milyen más szakmát érdemes elkezdeni egyetemen újra tanulni, ami még nincs telítve, ahol még van lehetőség? Újabb diploma nélkül már nem is ember?
Honnan lesz szakmai tapasztalata, amit a cégek kérnek?
Nekem például sajnos nem volt a főiskolám annyira rugalmas, hogy egy multinál tudtam volna gyakornokoskodni. Most meg sakk-matt… Mert ugye újabb hallgatói jogviszony hiján még egy gyakornoki posztot sem lehet sehol betölteni, hogy belelássunk a cégbe, hogy tréningeken vehessünk részt, stb.
Kedves Tamás, köszönöm válaszodat!
Közben kitűztem a céljaimat, külföld, nyelvtanulás, mesterképzés és az alatt gyakorlat. Csak az a baj, hogy addig is kicsit át kellene módosítanom megfelelően az önéletrajzomat, amiben kissé bizonytalan vagyok, hiába bújom a kiváló önéletrajz tippeket. Nem nagyon kapok sajnos visszajelzést a megpályázott cégektől. (Egyelőre recepciót tudnám elképzelni magamnak, mert még a nyelvvel kissé hadilábon állok.)
Tudnál nekem ebben segíteni?
Üdv.: Viktória
Kedves Viktória!
Küld el az önéletrajzod az iroda(kukac)kelko.hu címre!
Üdv, Tamás
Egy biztos szerintem: nyelvet kell tanulni és akkor megnyílik egy csomó kapu 🙂